A Szentatya �zenete a Betegek Vil�gnapj�ra

Sz�z M�ria els� lourdes-i jelen�s�nek napj�t, febru�r 11-�t II. J�nos P�l p�pa 1992-ben a Betegek Vil�gnapj�v� nyilv�n�totta. Erre az alkalomra Krisztus f�ldi helytart�ja minden �vben �zenetet int�z a betegekhez. Az al�bbiakban XVI. Benedek p�pa level�t adjuk k�zre.

Kedves Testv�reim!

1. A Lourdes-i Sz�zanya eml�knapj�n, febru�r 11-�n tartjuk a Betegek Vil�gnapj�t, amely megfelel� alkalom arra, hogy elgondolkodjunk a f�jdalom �rtelm�n, �s felfedezz�k kereszt�nyi k�teless�geinket, amelyek a szenved�s jelenl�te miatt h�rulnak r�nk. Id�n ez a fontos nap az Egyh�z �let�nek k�t jelent�s esem�ny�hez is kapcsol�dik, ahogy ezt a t�mav�laszt�s is mutatja: „Az Eucharisztia, Lourdes �s a betegek lelki gondoz�sa”. Az egyik esem�ny a Szepl�telen Sz�z lourdes-i megjelen�s�nek 150. �vfordul�ja, a m�sik a kanadai Qu�bec-ben megrendez�sre ker�l� Nemzetk�zi Eucharisztikus Kongresszus. Mindezek kiv�teles alkalmat ny�jtanak arra, hogy �tgondoljuk, milyen szoros kapcsolat �ll fenn az Eucharisztia miszt�riuma, M�ri�nak az �dv�z�t� tervben bet�lt�tt szerepe, valamint a f�jdalom �s az emberi szenved�s k�z�tt.

A lourdes-i jelen�sek �ta eltelt 150 �v arra h�v minket, hogy a Szent Sz�zre tekints�nk, akinek szepl�telen fogantat�sa Isten legnagyobb �s ingyenes aj�nd�ka egy n�nek. � az el�tte �ll� megpr�b�ltat�sok �s szenved�sek ellen�re szil�rd �s megingathatatlan hittel kapcsol�dott be az isteni tervbe. �gy M�ria az Isten akarat�ra val� teljes r�hagyatkoz�s p�ldak�pe: sz�v�be fogadta az �r�k Ig�t, aki megfogant sz�zi m�h�ben; Istenre b�zta mag�t, �s m�g a f�jdalom t�r�vel �tj�rt lelk�vel is (v�. Lk 2,35), t�tov�z�s n�lk�l osztozni tudott Fia szenved�s�ben, �s a K�lv�ri�n, a kereszt t�v�ben meger�s�tette az angyali �dv�zletkor kimondott „igent”. M�ria szepl�telen fogantat�s�r�l csak �gy tudunk elm�lkedni, ha engedj�k, hogy mag�hoz vonzzon minket az � „igen”-je, amely csod�latos m�don Krisztushoz, az emberis�g megv�lt�j�hoz, �s az � k�ldet�s�hez f�zi. M�ria k�zen fog �s vezet minket, hogy Isten akarat�ra mi is kimondjuk a saj�t „igen”-�nket �r�mmel, szomor�s�ggal, rem�nnyel �s csal�d�ssal �tsz�tt teljes l�t�nkkel, annak tudat�ban, hogy a pr�bat�telek, a f�jdalom �s a szenved�s nem szeg�ny�ti, hanem gazdag�tja f�ldi zar�ndokutunkat.

2. Nem szeml�lhetj�k M�ri�t an�lk�l, hogy ne �rezn�nk Krisztus vonz�s�t, �s Krisztusra is csak M�ria jelenl�t�ben tudunk tekinteni. A Fi�t elv�laszthatatlan k�tel�k f�zi �desanyj�hoz, akinek m�h�ben a Szentl�lekt�l fogantatott. Ez a kapcsolat fejez�dik ki a maga titokzatos jelleg�ben az Olt�riszents�g �ltal, ahogyan erre az egyh�zaty�k �s a teol�gusok az els� sz�zadokt�l kezdve r�vil�g�tottak. „A M�ri�t�l sz�letett test, mivel a Szentl�lekt�l sz�rmazik, maga a Mennyb�l al�sz�llott keny�r” – mondja Poitiers-i Szent Hil�riusz. A IX. sz�zadi Sacramentarium Bergomense-ben pedig ezt olvassuk: „Az � m�he olyan gy�m�lcs�t �s kenyeret adott, amely angyali aj�nd�kokkal t�lt�tt el minket. M�ria visszaadta az �dv�ss�g sz�m�ra mindazt, amit �va a b�n�vel lerombolt”. Damiani Szent P�ter meg�llap�tja: „Azt a testet, amelyet a Boldogs�gos Sz�z megsz�lt �s anyai gondoskod�ssal t�pl�lt, mondom nektek k�ts�g k�v�l, azt a testet – �s nem m�st – kapjuk a szent olt�rr�l, �s annak v�r�t isszuk, mint megv�lt�sunk szents�g�t. Ezt mondja a katolikus hit, �s h�s�gesen tan�tja a Szent Egyh�z.” A Szent Sz�z k�tel�ke a Fi�val, a fel�ldozott B�r�nnyal, aki elveszi a vil�g b�neit, kiterjed az Egyh�zra, Krisztus misztikus test�re. Isten Szolg�ja, II. J�nos P�l p�pa mondja: M�ri�nak, az „eucharisztikus asszonynak” eg�sz �lete �ltal, amelyre az Egyh�z mint p�ldak�p�re tekint. Az Egyh�z „arra hivatott, hogy ut�nozza �t (M�ri�t) e szent Miszt�riummal val� kapcsolat�ban is” (Ecclesia de Eucharistia enciklika, 53.). Ebb�l a szemsz�gb�l m�g ink�bb �rthet�, hogy Lourdes-ban a Boldogs�gos Sz�z M�ria tisztelete mi�rt fon�dik �ssze az Euchariszti�val olyan er�sen �s folyamatosan a szentmise naponk�nti �nnepl�s�vel, a szents�gim�d�ssal �s a betegek meg�ld�s�val, mely ut�bbi az egyik legmeghat�roz�bb pillanat a Massabielle-i barlanghoz zar�ndokl�k sz�m�ra.

A beteg zar�ndokok �s az �ket k�s�r� �nk�ntesek jelenl�te Lourdes-ban seg�t elgondolkodni azon, hogy M�ria milyen anyai �s gy�ng�d gondoskod�st mutat az ember f�jdalmai �s szenved�sei ir�nt. A kereszt�ny k�z�ss�g, mik�zben k�r�lveszi szenved� tagjait, akik magukon hordozz�k az �r szenved�s�nek jeleit, k�l�n�sen k�zel �rzi mag�hoz M�ri�t, a F�jdalmak Anyj�t (Mater Dolorosa), aki a kereszt l�b�n�l Krisztus �ldozat�ban osztozva egy�tt szenved isteni Fi�val. M�ria egy�tt szenved azokkal is, akik megpr�b�ltat�st �lnek �t, vel�k egy�tt rem�l, �s vigaszt ny�jt nekik anyai seg�ts�g�vel. A sok beteg lelki tapasztalata vajon nem arr�l besz�l, hogy egyre jobban meg�rts�k: „az isteni Megv�lt� minden szenved� ember lelk�ig akar hatolni Szent Anyj�nak sz�v�n kereszt�l, aki els�k�nt s a legt�k�letesebben r�szes�lt a megv�lt�sban”? (II. J�nos P�l p�pa Salvifici doloris kezdet� Apostoli Levele, 26.)

3. Ha Lourdes r�vezet minket arra, hogy elm�lkedj�nk a Szepl�telen Sz�z beteg �s szenved� gyermekei ir�nti anyai szeretet�r�l, akkor a Nemzetk�zi Eucharisztikus Kongresszus pedig j� alkalom lesz arra, hogy im�djuk az Olt�riszents�gben jelen l�v� J�zus Krisztust, r� b�zzuk magunkat arra a Rem�nyre, amelyben nem csal�dunk, s �gy fogadjuk �t, mint a hallhatatlans�g orvoss�g�t, amely testet �s lelket egyar�nt gy�gy�t. J�zus Krisztus szenved�s�vel, hal�l�val �s felt�mad�s�val megv�ltotta a vil�got, �s mint „az �let kenyere” vel�nk akart maradni f�ldi zar�ndokutunkon. „Az Eucharisztia Isten aj�nd�ka a vil�g �let��rt”: ez az Eucharisztikus Kongresszus t�m�ja, amely kihangs�lyozza, hogy az Eucharisztia aj�nd�k, amelyet az Atya ad a vil�gnak. Ez az aj�nd�k pedig nem m�s, mint az � egyetlen, megtestes�lt �s keresztre fesz�tett Fia. � az, aki �sszegy�jt minket az Eucharisztia asztal�n�l, �s szeret� figyelmet �breszt tan�tv�nyaiban a szenved�k �s a betegek ir�nt, akikben a kereszt�ny k�z�ss�g az �r arc�t ismeri fel. A Sacramentum caritatis kezdet� szin�dus ut�ni apostoli buzd�t�sban kiemeltem: „amikor k�z�ss�geink �nneplik az Euchariszti�t, egyre ink�bb tudatos�taniuk kell, hogy Krisztus �ldozata mindenki�rt van, ez�rt az Eucharisztia minden �benne h�v�t arra k�sztet, hogy »megt�rt keny�r« legyen m�sok sz�m�ra” (88). Ez b�tor�t minket arra, hogy szem�lyesen elk�telezz�k magunkat a testv�rek szolg�lat�ra, k�l�n�sen azok jav�ra, akik neh�zs�gekkel k�zdenek, hiszen minden kereszt�nynek val�j�ban az a hivat�sa, hogy J�zussal egy�tt megt�rt keny�r legyen a vil�g �let��rt.

4. Ez�rt vil�gosnak t�nik, hogy az eg�szs�g�gy ter�n v�gzett lelki gondoz�snak �ppen az Euchariszti�b�l kell lelki er�t mer�tenie, amely sz�ks�ges ahhoz, hogy hat�konyan seg�tsen a m�sik embernek fizikailag, �s azt is szolg�lja, hogy felismerje saj�t szenved�s�nek megv�lt� �rtelm�t. Ahogy Isten Szolg�ja II. J�nos P�l p�pa �rta a m�r id�zett Salvifici doloris kezdet� apostoli level�ben, az Egyh�z szenved� testv�reiben Krisztus term�szetfeletti erej�nek sokf�le k�zvet�t� alany�t l�tja (v�. 27). Az ember, aki szenved�s�t szeretettel viseli, �s engedelmesen r�hagyatkozik az isteni akaratra, Krisztussal titokzatosan egyes�lve felaj�nlja mag�t a vil�g �dv�ss�g�re. Szeretett el�d�m azt is mondta: „Min�l jobban fenyegeti az embert a b�n, min�l ink�bb �tsz�vik mai vil�gunkat a b�n sz�lai, ann�l ink�bb sokatmond�v� v�lik az emberi szenved�s. �s ann�l ink�bb sz�ks�g�t �rzi az Egyh�z, hogy a vil�g �dv�ss�g�re ford�tsa a szenved�s �rt�k�t” (uo.). Amikor teh�t Qu�becben az Eucharisztia miszt�rium�t szeml�lj�k, amely Isten aj�nd�ka a vil�g �let��rt, a betegek vil�gnapj�val lelki p�rhuzamot vonva nemcsak arra eml�kez�nk, hogy az emberi szenved�s val�ban Isten megv�lt� m�v�nek r�sze, hanem bizonyos �rtelemben azokat a dr�ga gy�m�lcs�ket is �lvezhetj�k, amelyeket � azoknak �g�rt, akik hisznek. �gy a hittel fogadott f�jdalom kapuj�n bel�phet�nk J�zus megv�lt� szenved�s�nek miszt�rium�ba, �s vele egy�tt eljuthatunk a felt�mad�s b�k�j�re �s �r�m�re.

5. Mik�zben sz�v�lyes �dv�zletemet k�ld�m minden betegnek �s azoknak, akik k�l�nb�z� m�don gondozz�k �ket, arra sz�l�tom az egyh�zmegyei �s a pl�b�niai k�z�ss�geket, hogy a most k�vetkez� Betegek Vil�gnapj�n besz�ljenek arr�l az �r�mr�l, amely a Lourdes-i Sz�zanya megjelen�s�nek 150. �vfordul�j�val �s a Nemzetk�zi Eucharisztikus Vil�gkongresszussal kapcsolatban elt�lt benn�nket. Legyen ez alkalom arra, hogy kihangs�lyozzuk a szentmise fontoss�g�t, a szents�gim�d�st �s az Eucharisztia tisztelet�t, �s tegy�nk meg mindent az�rt, hogy az eg�szs�g�gyi k�zpontokban l�v� k�poln�k „l�ktet� sz�vek” legyenek, ahol J�zus folytonosan felaj�nlja mag�t az Aty�nak a vil�g �let��rt. A betegek �ldoztat�sa is, amelyet m�lt�s�gteljes �s im�ds�gos lelk�lettel v�gezz�nk, val�di vigaszul szolg�ljon azoknak, akik valamilyen betegs�g szomor�s�g�t hordozz�k.

A Betegek Vil�gnapja mindezeken k�v�l arra is k�n�ljon lehet�s�get, hogy k�l�nleges m�don k�rj�k M�ria anyai oltalm�t a betegeknek, az eg�szs�g�gyben dolgoz�knak, �s azoknak, akik ezen a ter�leten v�geznek lelki gondoz�st. F�leg a papokra, a szerzetesekre, a szerzetesn�kre �s az �nk�ntesekre gondolok, tov�bb� mindazokra, akik tev�keny odaad�ssal szolg�lj�k testileg �s lelkileg a betegeket �s azokat, akiknek sz�ks�g�k van r�. Mindenkit M�ri�ra b�zok, Isten Anyj�ra, a mi �desany�nkra, aki a Szepl�telen Fogantat�s. � seg�tsen mindannyiunkat a tan�s�gt�tel sor�n, hogy a f�jdalomra �s az emberi szenved�sre adott v�laszt mindenki Krisztusban fedezze fel, aki felt�mad�s�val legy�zte a hal�lt, �s nek�nk adta azt az �letet, amelynek soha sincs v�ge. Ezekkel a sz�vb�l j�v� gondolatokkal adom mindenkire apostoli �ld�somat.


XVI. Benedek p�pa