M�ria �t

  2009.05.14. 09:15

 

 

 

A Szent Jakab s�rj�hoz vezet�, Eur�p�ban tal�n a legjelent�sebb zar�ndok�t
t�rt�nete a k�z�pkorig ny�l vissza. A XX. sz�zad k�zep�re m�r csak a
spanyol kult�rk�rben ismert zar�ndokhely, m�ra �vi 200.000-n�l t�bb
zar�ndokot vonz. Nem meglep� teh�t, hogy a M�ria �t megalap�t�i sokat
mer�tettek az El Camino erej�b�l.
Eur�pa m�s M�ria-kegyhelyei igen ismertek, viszont t�rs�g�nk vall�si
�rt�keir�l kev�s ismerete van az eur�pai zar�ndokoknak. A M�ria �t ezen
szeretne v�ltoztatni �s c�lja, hogy Eur�pa ezen fel�nek k�l�nf�le
M�ria-kegyhelyeit �s zar�ndokhelyeit, term�szeti �s �p�tett, valamint
kultur�lis �rt�keit egy sz�lra f�zze, �s az �tvonalat felt�lt�se lelki
(spiritu�lis) tartalommal – vall�si hovatartoz�st�l f�ggetlen�l. M�ria �t
�tlet�nek h�rom – ny�ltan megfogalmazott – pill�re van, amely
visszat�kr�zi a zar�ndoklat �jabb, kicsit t�gabb felfog�s�t. Egyfel�l a
spiritualit�st, illetve a mindennapi �let hajsz�j�b�l val� kiszakad�st
keres�k sz�m�ra egy vonz�, �rt�keket hordoz�, biztons�gos
zar�ndokh�l�zatot szeretn�nek l�trehozni, m�sfel�l term�szetesen nem
titkolt c�l a kereszt�nys�g �rt�keinek meg�rz�se �s azok tov�bbad�sa a
j�v� nemzed�keinek, �s v�g�l c�l m�g a k�z�p-eur�pai vall�si �s kultur�lis
�rt�keinek megismertet�se a vil�ggal.
M�ria �t
M�ria �t teh�t m�g csak egy kialak�t�s alatt �ll�, K�z�p-Eur�p�n �t�vel�
zar�ndok- �s turista�t-h�l�zat, melynek k�t egym�st keresztez� – kereszt
alak� – �ga van. A kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazellt�l az
erd�lyi Cs�ksomly�ig vezet, mintegy 1400 km-es t�von (gyalogosan 60 nap
j�rhat� be), az �szak-d�li �tvonal pedig Lengyelorsz�g legnagyobb
b�cs�j�r�hely�t, Czestochowa-t k�ti �ssze a bosznia-hercegovinai
Medugorj�vel, ahol �vtizedek �ta jelenik meg Sz�z M�ria.


"A M�ria �t keresztje"

Caminohoz hasonl�an az utat �tjelz�sek �s t�bl�k jel�lik majd, ezek
fest�se folyamatban van, tov�bb� a fejleszt�sek sor�n gyalog- �s
ker�kp�r�tvonalak �p�lnek �s pihen�k�zpontokat alak�tanak ki; az aj�nlott
sz�ll�shelyekr�l �s pontos t�rk�pekr�l zar�ndokkalauz is k�sz�l. A
zar�ndokok az �tvonal bej�r�sa sor�n az �llom�sokon pecs�tet �s egyedi
azonos�t�s� gy�ngyszemet kapnak, amelyb�l a saj�t r�zsaf�z�r�ket f�zhetik
fel az eg�sz �t v�gigj�r�sa folyt�n.
A Mariazell - Budapest szakasz kegyhelyei: K�tv�lgy, Makkosm�ria,
M�riaremete, V�rtessoml�, Majkpuszta, Bodajk, Csatka, Zirc, Bakonyb�l,
Attyapuszta, Celld�m�lk, V�t-Szentk�t, Csepreg, Horv�tzsid�ny,
Rattersdorf, Maria-Schutz, Mariazell; a Budapest �s Cs�ksomly� �tvonal
kegyhelyei pedig M�riabesny� - Gy�ngy�s - Eger - M�riap�cs �llom�sok, de
alternat�vak�nt k�n�lkozik az Esztergom - M�rianosztra - Hont - Sz�cs�ny -
M�travereb�ly �tv�ltozat is. (Az �t ir�nt �rdekl�d�k a www.mariaut.hu
oldalon tov�bbi inform�ci�t tal�lhatnak.)
M�ria �t Egyes�let alap�t�i k�z�tt tal�lhatjuk azt a tatab�nyai
polg�rmestert, Bencsik J�nost is, aki a 2004. december 5-i n�pszavaz�st
k�vet�en hat�rozta el, hogy Cs�ksomly�ig gyalogol kiengesztelni az erd�lyi
honfit�rsakat a kett�s �llampolg�rs�g elutas�t�sa miatt. A
megyesz�khelyr�l Cs�ksomly�ig tart� zar�ndok�tja ut�n kezdem�nyezte a
Mariazell - Cs�ksomly� k�z�tti "M�ria zar�ndok�t" ki�p�t�s�t.
P�nk�sdh�z k�zeledv�n
�prilis h�napban sokan indultak �tnak – olvashat� t�bbek k�z�tt az
Erd�ly.ma internetes port�lon is –, hogy a Budapestr�l Cs�ksomly�ra vezet�
920 kilom�teres utat 40 nap alatt tegy�k meg, �s ut�na r�szt vehessenek a
minden �vben t�bb sz�zezer embert vonz� p�nk�sdi b�cs�n.

"S�rga ny�l" helyett a lila "M" az �tjelz�

A zar�ndokok k�z�tt akad olyan is, aki �tj�t Mindszenty J�zsef s�rj�n�l,
az ausztriai Mariazellben kezdte, �s 1400 km-en kereszt�l gyalogol
Cs�ksomly�ig, �s ezzel feltehet�en els�k�nt j�rja majd v�gig a M�ria �t
teljes, nyugat-keleti tengely�t. Fodor Kriszti�n, aki m�r h�romszor j�rta
v�gig a 780 kilom�teres El Camino-t, j� es�llyel most Eur�pa-rekordra is
k�sz�l. Az ilyen megpr�b�ltat�s azonban m�r ink�bb vall�si ind�ttat�s�,
�gy van ez Fodor Kriszti�n eset�ben is, aki �gy fogalmazott, hogy
„�tic�lom, hogy m�g jobban megismerjem az Urat.”
B�zzunk benne, hogy az egyes �nkorm�nyzatokon k�v�l m�s ’anyagi forr�sok’
is felfedezik majd az �tletben rejl� turisztikai kapacit�sokat (is), �s
egyre t�bben v�gnak neki a testi-lelki fel�d�l�snek. Menj�nk mi is, hiszen
„minden zar�ndokl�p�s jobb� teszi a vil�got."